A mai Nagyesztergártól délre, a Gaja-patak egyik forrása felett egy magaslaton találjuk azt a helyet, amelyet Rómer Flóris 1860-ban Pusztaszentegyházként említ.
Ezen a helyen állt évszázadokkal ezelőtt a középkori Esztergár település temploma. A falu egykor királyi birtok volt és feltehetően a közeli zirci királyi udvarházhoz tartozott. A település neve a szláv strugár szóból eredeztethető, amely fafaragót, esztergályost jelent, lakói a királyi udvar famegmunkáló iparosai lehettek. A templom és a körülötte elterülő település a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. A 18. század derekán újratelepült Esztergár már odébb, eredetei helyétől északra épült fel.
Romok ma nem láthatóak itt, a középkori Esztergár nyomait a föld mélye őrzi. A helyeik körében nagy tiszteletnek örvendő helyen keresztet és emléktáblát is állítottak és minden évben szentmisét is tartanak itt katolikus szertartás szerint. Az Országos Kéktúra útvonala csupán néhány száz méterre halad el innen, érdekes kitérő lehet a történelmi- és szakrális helyek rajongóinak.
Galéria
Megközelítés
Koordináták: 47.2666, 17.9095
Gyalog vagy kerékpárral:
- Nagyesztergár Dózsa György utca legvégétől tovább egyenesen a földúton amíg el nem érjük a Pusztatepmolot.
Táv: kb. 540 m Szintemelkedés: kb. 0 m Szintereszkedés: kb. 10 m - Az Országos Kéktúra útvonalától úgy érhető el, hogy mielőtt bemmennénk a házak közé a Erdei Fernc utcába, tovább megyünk a falu szélén nyugat felé a következő utcáig, ahol balra fordulunk és déli irányban haéadunk a földúton amíg el nem érjük a Pusztatemplomot.
Táv: kb. 640 m Szintemelkedés: kb. 5 m Szintereszkedés: kb. 10 m