Bodajk ősi búcsújáróhely a Bakony keleti lankáin, a Móri-árok peremén. Az itteni Mária-kultusz egészen a 11. századig - egyes források szerint pedig a honfoglalás előtti időkig - nyúlik vissza.
A kálvária-domb aljában, a sokak által gyógyító hatásúnak tartott Szentkút szomszédságában már Szent István uralkodása idején is a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állott, amelyet a hagyomány szerint a király és fia, Imre herceg gyakran keresett fel imádkozás céljából. A kopár, sziklás dombra 1736-ban épült a kálvária és a hozzá tartozó kápolna, a domb lábánál álló, Barokk stílusban épült templomot pedig 1742-ben szentelték fel a Segítő Szűz Mária tiszteletére. A bodajki búcsút minden év szeptember 12-én - Szűz Mária nevének ünnepén-, vagy a hozzá közelebb eső hétvégén tartják, amikor több ezer zarándok érkezik a településre.
A kálváriadombról fantasztikus kilátás nyílik Bodajk városára, a környékre és a Vértes nyugati vonulataira.
Legenda
A legenda szerint Szent László király 1090-ben úgy állította meg a Fehérvárra törő pogány hordát, hogy a bodajki kálváriának helyet adó dombtetőről keresztet vetett rájuk.
32 574
Galéria
Megközelítés
Gyalog:
- A Petőfi Sándor utcából, a Templomkert utcával szemben vezet a gyalogút a kápolnához, ahonnan a kálvária kezdődik.
- A Kálvária utcából a Piros kereszt jelzést kell követni keleti irányban, amely egyenesen a kálváriadomb tetejére vezet.
Térkép
