Téli Cuha-völgy túra, 1.rész: Zirctől Porva-Csesznekig

A Cuha-völgye a Bakony egyik legismertebb és legkedveltebb kirándulóhelye. Köszönhető ez többek között a völgyben haladó vasútnak - amelyet Magyarország legszebb vasútvonalaként tartanak számon és amelyen még ma is menetrendszerű a forgalom -, na meg a szeszélyes Cuha-pataknak, amely olykor kiszárad, máskor pedig vad hegyi patakként hömpölyög és vadregényes szurdokokon robog keresztül, hogy elhagyva a hegyvidéket végül a Gönyűnél a Dunába torkolljon.

A Cuha-patak völgyét gyakran a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinyével és a völgy legészakibb és leglátványosabb, nagyjából 2,5 km hosszú szurdokával, a Cuha-szurdokkal azonosítják, pedig az sokkal több ennél...
A Cuha-patak Eplénynél ered, a zirci medencében több kisebb ér vízével megerősődödve éri el Kardosrétet, ahol a Szesztra és a Molnár-hegy közé beszorulva, az itt kezdődő hosszú völgyben - a Cuha-völgyben - folytatja útját északi irányban. A völgy Porva-Csesznek után kiszélesedik, majd a Zörög-hegy mellett újból beszűkül és meredek sziklafalakkal határolt látványos szurdokká (Cuha-szurdok) alakul. A patak Vinyénél aztán maga mögött hagyja a Magas-Bakony hegyeit, átszeli a Zsidó-rétet, majd Bakonyszentlászló közelében a Pakuts-pihenő és az Ördög-rét között egy újabb vadregényes-, de sokkal nehezebben járható szurdokon robog keresztül, az úgynevezett Alsó Cuha-szurdokon. A Cuha-völgy tehát a Zirchez tartozó Kardosrétnél kezdődik és a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinyéig tart, hossza nagyjából 11 km.

Ezt a völgyet és környékét azért is nagyon szeretjük, mert a teljesen kezdő túrázóktól a tapasztaltabbakig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő túraútvonalat - nem csak a gyalogtúrázók, de a kerékpárosok is -, ráadásul a túrát vonatozzással is kombinálhatjuk. Kezdő túrázók életük első túrájának, vagy akár kisgyermekes családoknak a kb. 5 km hosszú Vinye - Porva-Csesznek szakaszt ajánljuk (1. nehézségi szint). A következő szintet a kb. 7,5 km hosszú Porva-Csesznek - Zirc szakasz képviseli, itt már kevésbé jó minőségű az út és a patakon átkelni is nehezebb (2. nehézségi szint). A gyakorló-, rendszeres túrázok számára pedig a teljes Vinye - Zirc szakaszt ajánljuk, amely így kb. 12,5 km hosszú (3. nehézségi szint), de a környék túraútvonalait is számba véve akár hosszabb és nehezebb útvonal is kialakítható. A visszaútra minden esetben a ˝Bakonyvasút˝ szolgáltatásait ajánljuk!

Ezúttal Zircről indulva Porva-Csesznekig megyünk, ráadásul téli, havas környezetben. Ami elengedhetetlen felszerlés, az a vízhatlan, meleg bakancs, meg persze az évszaknak megfelelő öltözet. Én ilyenkor mindig egy termosz forró teát is viszek magammal, na meg a szokásos kiegészítőket: térkép, bicska, öngyújtó, elemlámpa, valami ennivaló és mobiltelefon - persze tudom, hogy térerő nem nagyon lesz a völgyben, de a GPS és egy térképes alkalmazás mindig jól jöhet.

Az útvonal: Zirc - Pintér-hegyi Parkerdő - Kardosrét - Cuha-völgy - Porva-Csesznek - Zirc (Vonattal)
Táv: kb. 7,5 km Szintemelkedés: kb. 135 m Szintereszkedés: kb. 190 m
Nehézségi szint: 2 - Családok, gyermekcsoportok számára is ajánlott

Első szakasz: Zirctől Kardosrétig a Pintér-hegyi Parkerdőn keresztül

Zirc belvárosából indulva végig haladtam a Szeptember 6. utcán, amelynek legvégén a Mária zarándokútra csatlakozva vetettem be magam az erdőbe. Nagyjából 200 méterre az erdő szélétől a Mária út a Pintér-hegyi Parkerdő egyik tanösvényének útvonalán halad tovább északi irányban. A parkerdőt már számos alkalommal megjártam keresztül-kasul, de aki még nem járt errefelé, ez is megér egy külön túrát. Utamnak ezt az első szakaszát a Közép-Dunántúli Piros túrán is megtehettem volna az Alkotmány utcán keresztül, de az kevésbé élvezetes útvonalon halad az erdőn kívül, ezért inkább a Mária zarándokutat választottam. Az erdőből nagyjából másfél km megtétele után Kardosrétnél érünk ki, itt érjük el a Cuha patakot és itt tárul a szemünk elé a völgy bejárata. Kardosrét ma Zirc egyik településrésze, de egykor Nagyesztergárhoz tartozott - ekkor még Kisesztergár névvel illették - és a nemes Ányos család birtokait gazdagította. Az Ányosok grófi síkertje ma is itt, a Cuha hídtól nyugati irányban néhány száz méterre, a Pintér-árokban található. A Mária út innen egy darabig a Közép-Dunántúli Pirossal együtt halad tovább a Cuha völgyében.

Második szakasz: A Cuha völgyében

A völgynek ezen a szakaszán fás ligetek és kaszálók váltják egymást, a patak itt lassan folyik, a hódok által épített gátak duzzasztó hatásának köszönhetően néhol kisebb folyónak tűnik. Az út errefelé kellően széles és kifejezetten jól járható. Nagyjából két kilométer után, ott ahol a Fekete-ér a Cuhába folyik, a Mária út és Közép-Dunántúli Piros túra ketté válik. Előbbi keleti irányba fordul és a Fekete-ér völgyén kersztül az innen még elég távoli Ördög-árok felé veszi az irányt, míg utóbbi tovább halad a Cuha-patak mellett észak felé, Porva-Csesznek irányába. A széles, jól járható út ott kezd el eltűnni, ahol a völgy újabb kb. két kilométer után kicsit beszűkül, a vasút mellett pedig meredek sziklafalak tűnnek fel. Itt találkozunk az első nehézséggel, át kell kelni a patakon. Ez főleg akkor jelent problémát, ha magas a vízállás és pl. kerékpárral vagyunk, vagy gyerekekkel túrázunk, itt ugyanis nincs olyan kikövezett gázló mint amilyenekkel Vinye környékén találkozunk. Ezúttal a patak olyannyira meg volt duzzadva, hogy itt konkréten három felé ágazott, két kis szigetet kialakítva völgyben, vagyis egymás után háromszor kellett száraz lábbal megúszni az átkelést a fagyott, csúszós köveken és farönkökön. A vízhatlan bakancsnak köszönhetően sikeresen vettem az akadályt, enélkül azonban bajban lettem volna. A túlparton keskeny ösvényként folytatódik az út, de hegyi kerékpárral - és persze gyalogosan - továbbra is járható. Itt találkozunk a Borzavár felől érkező Csárda-völggyel és a Cuha felé csordogáló Csárda-völgyi érrel, vagy ahogy felsőbb szakaszán nevezik Borzavári-érrel. Az ezen való átkelés nem okoz különösebb gondot, a meder nem túl széles és a vízállás sem magas. A vasút itt áthalad a Cuha felett és átkerül patak és a völgy túlsó oldalára. A vasút a gyalogutat is keresztezi - nagyjából a Csárda völgyi patakot követően 200 méterrel -, majd jön az újabb patak átkelő. Itt valamivel könnyebb dolgunk van, mint az előző helyen, de a vízhatlan bakancs és némi egyensúlyérzék itt is jól jön. Innentől már ismét jól járható úton haladhatunk, amely egészen Porva-Csesznekig vezet.

Utolsó szakasz: A Csárda-völgytől Porva-Csesznekig

Az út ezen szakaszán már eltűnnek a fás ligetek és a tisztások, innentől erdőben haladunk tovább. Az út mellett egy elhagyatott kis házikót fedezhetünk fel, amely egykor vadászházként funkcionált. Az épület jól láthatóan elhanyagolt és veszélyes állapotban van - pedig szép kis építmény lehetne ezen a gyönyörű helyen -, ezért a saját épsége érdekében kérem, inkább senki se közelítse meg! Egy kis emelkedőt követően a hegyoldalban, néhány méterrel a patak felett visz tovább az út. Hódvárak errefelé is előfordulhatnak, erről a patak parti fák megrágott törzsei is tanúskodnak. Én konkrétan itt láttam életem eddigi legnagyaobb hódvárát, amely legalább 2 méteres vízszintre duzzasztotta fel a Cuhát - igaz ez nem most, hanem egy korábbi alkalommal történt. Nagyjából másfél kilométer után megpillantjuk a hatalmas, kőpilléren álló fahídat, amely a Cuha felett ível át, mögötte pedig vasútállomás épületének körvonalait. Porva-Csesznek eredetileg csupán egy vasúti megállóhely volt Porva és Csesznek települések között félúton. Az állomás, a felvételi épület és a vele szemben található lakóház - későbbi üdülő - az 1940-es években épült, mai nevét is ekkor kapta. A kis erdei állomás hangulata egyedülálló - személy szerint bennem nagyon kedves gyermekkori emlékeket idéz -, az alpesi hegyi vasutak és a terepasztalokon megjelenő idealizált kis vasútállomásokra emlékeztet. Az állomásépületben büfé is üzemel, ahol mindig szívesen látják a fáradt vándort. Én ezúttal nem tértem be a helyi vendéglátóegységbe, helyette inkább a patak partján található pihenyőhelyen, egy pohár forró tea társaságában vártam meg a mentrend szerint közlekedő vonatot vissza Zirc felé. A vonatok errefelé nem rohannak, szépen lassan kattognak a síneken, így van ideje az embernek gyönyörködni a tájban és elmélyülni a gondolataiban. Szerintem kihagyhatatlan élmény, ha a Cuha-völgyében jársz, mindenképp építs be a túrába egy kis vonatozást!