Az útvonal: Zirc - Zoltay-forrás - Nagy Som-hegy - Judit-forrás - Kertes-kői Szurdok - Borostyán-kút (Bakonybéli Szent-kút) - Bakonybél
Táv: kb. 16 km Szintemelkedés: kb. 300 m Szintereszkedés: kb. 420 m
Nehézségi szint: 4 - Tapasztaltabb túrázóknak ajánlott (Elsősorban a jelentős szintkülönbségek, a táv és a Judit forrás - Kerteskői-szurdok szakasz nehéz járhatósága maitt.)

A kiindulópont: Zirc

A Bakony fővárosa, Magyarország legmagasabban fekvő városa, a Csodálatos Bakony székhelye, a szülővárosom... Innen indultunk a Mária úton Bakonybél felé. A túra elején csupán egy rövidebb kis kitérőt tettünk egyik kedvenc, Zirc környéki matuzsálem fámat megtekinteni.
 

Az első pihenőhely: Zoltay-forrás

Zircet elhagyva a Zoltay-forrásig végig a Mária úton haladtunk. Ez a hely Pénzesgyőr, Akli és Pálihálás által bezárt háromszög nagyjából közepén található. A forrás foglalását a Fűzfői Természetbarátok készítették 1978-ban. Mellette tűzrakó- és pihenőhely található asztalokkal és padokkal, így tökéletesen megfelelt számunkra egy rövid pihenő helyszínéül. Sajnos a forrásból épphogy csak csöpögött a víz, így nem volt lehetőségünk egy jót kortyolni a kiváló bakonyi karsztvízből.

Útközben a Nagy Som-hegy lábánál

A Zoltay-forrástól a Nagy Som-hegy felé vezetett az utunk tovább a Mária úton. Itt tértünk le a Zöld Háromszög jelzés irányába, amely a Judit-forráshoz visz. A Nagy Som-hegy a Bakony egyik legmagasabb (649 m), legszebb és legkülönlegesebb hegye. Sajnos nem látogatható (fokozottan védett terület) pedig egykor ezt a hegyet is behálózták a turistautak. Az oldalában található két barlang, a Nagy Pénz-lik és a Kis Pénz-lik, a tetején pedig több ezer éves földsáncok vannak, amelyek feltételezhetően a Bakonyban sok helyen fellelhető halomsírokat is megalkotó kultúrához kötődik. Már a hegy lábától is csodálatos kilátás nyílik Pénzesgyőrre és környékére.

Második pihenőhely: Judit-forrás

A Nagy Som-hegy lábánál letértünk a Mária útról a Zöld Háromszög jelzés felé, hogy elérjük a csodálatos Kertes-kői Szurdokot és a fölötte, a hegyoldalban fakadó Judit-forrást. Ez a forrás arról nevezetes, hogy vize egy impozáns látványt nyújtó mésztufa lépcsőn csordogál lefelé a meredek hegyoldalon. Az itt kiépített pihenőhelyet kihasználva mi is szusszantunk egyet, majd a Zöld Kör jelzésen folytattuk utunkat, vagyis a forrás vizét követve, a szurdok hatalmas sziklafalai között, mohás sziklákon és kidőlt fákon keresztül ereszkedtünk le a Gerence patakhoz.
Figyelem! A Zöld kör jelzés útvonala nehezen járható, nedves-csúszós időben kifejezetten veszélyes! Ilyen esetben inkább Zöld Háromszög jelzés használandó visszafelé a szurdokig.

A Kertes-kői Szurdokon át 

A Judit-forrástól leereszkedtünk a Gerence-patak kb. 300 méter hosszú szurdokába, amelyet a környékbeliek csak Gugyorként emlegetnek. A szó két hegy között megbúvó, teknő formájú völgyet jelent. A 30-40 méter magas sziklák között csordogáló patak partján halad a Zöld Sáv jelzés, ezen folytattuk utunkat a Bakonybél mellett található Csúcs-hegy irányába, hogy aztán visszatérve a Mária útra célba vegyük a bakonybéli Szent-kutat, vagy más néven Borostyán-kutat.

A harmadik pihenőhely: A Borostyán-kút

A Kertes-kői Szurdoktól a Zöld Sáv jelzésen haladtunk a Csúcs-hegyig, ahol visszatértünk a Mária útra, amely a Bakony egyik legnépszerűbb látnivalójához, a bakonybéli Szent-kúthoz vitt bennünket. Itt a Szent-kút - vagy Borostyán-kút- környékén remetéskedett 1000 évvel ezelőtt Szent Gellért, aki a bakonybéli apátságot alapító I. (Szent) István király fiának, Imrének a nevelője volt. Ez a hely nem csupán szépségével, hanem különleges hangulatával is elkápráztatja az ide látogatót. A tó, a forrás, a sziklás hegyoldal, a kis kápolna és a hegytetőre vezető kálvária mind hozzájárul az itt érezhető varázslatos atmoszférához.
Egy utolsó, rövid pihenőt követően tovább indultunk a Mária úton a falu, Bakonybél felé.

A végállomás: Bakonybél

A Borostyán-kúttól Bakonybél településközpontjáig - vagyis utunk végállomásáig- a Mária úton haladtunk. Itt áll az 1018-ban alapított, majd a török uralom alatt elnéptelenedett és a 18. században újjá épített Szent Mauríciusz Monostor. A szerzetesek ma gyógynövényeket és gyümölcsöt termesztenek, melyekből többek között lekvárt és szörpöket készítenek, majd saját ajándékboltjukban és webshopjukban értékesítenek.
Mi utunk végeztével megpihentünk egy a monostortól nem messze található vendéglátóhelyen és egy kávé mellet vártuk meg a Zirc felé közlekedő buszt.

Galéria